Dr. Gerber Erika
belgyógyász, pszichoterapeuta, fertőző betegségek szakorvosa
Dr. Gerber Erika
belgyógyász, pszichoterapeuta,
fertőző betegségek szakorvosa
Vigyázzunk egymásra!
SOS kríziskezelés, konzultáció (akár 1 alkalommal)
Messenger terápia, konzultáció
pánik azonnali kezelése
alkalmas szemkontaktuson alapuló metakommunikációra
relaxációs és immaginációs technikák elsajátítása
stresszoldó technikák elsajátítása
papír alapu szövegrögzítés, rajzolás
Skype terápia, konzultáció
pánik azonnali kezelése
alkalmas szemkontaktuson alapuló metakommunikációra
relaxációs és immaginációs technikák elsajátítása
stresszoldó technikák elsajátítása
papír alapu szövegrögzítés, rajzolás
Bejelentkezés
06 209 164-541
Rendelő címe
2040, Budaörs, Pántlika utca 32.
Üzenet küldése
egerbera@gmail.com
Bankszámlaszám
10404247 – 92707840 – 01130000
Bemutatkozás
Orvos végzettségű pszichoterapeuta vagyok. Hosszú évek tapasztalata megerősített a test és a lélek öngyógyító erejébe vetett hitemben. Lelki problémákkal és lelki hátterű testi zavarokkal küzdő emberek pszichoterápiás kezelésével foglalkozom. A szakmai alapokat a Tündérhegyi Pszichoszomatikus és Pszichoterápiás Rehabilitációs Osztályán szereztem. A betegség a legtöbb esetben az elszigetelődés és tehetetlenség érzését váltja ki. Csakis a visszanyert önerő képes a kétségek és félelmek tartós legyőzősére. Úgy tartom, hogy a gyógyító elsődleges feladata, hogy értse-megértse betegét és segítse őt a megküzdés nehéz lélektani munkájában. Ebben a szemléletben végzem orvosi és pszichoterápiás munkámat és ez jellemzi eddig megjelent írásaimat (Mindennapi Pszichológia).
” Azzal, hogy szakmai segítséget keres saját problémáira, már megtette a gyógyulás felé vezető első lépest! “
Dr. Gerber Erika
Szakmai tapasztalat
1983
általános orvosi diploma
PTE
1990
belgyógyászati szakvizsga
PTE
1994
fertőző betegségek szakvizsga
SOTE
2000
mentálhigiénés szakvizsga
SOTE
2004
pszichoterápiás szakvizsga
SOTE
2006
pszichodráma vezető
SOTE
Terápiák
Pszichoterápia
A pszichoterápia a lelki problémák, vagy pszichés betegségek kezelésének tudományosan megalapozott, szakszerű módja. Ennek eszköze a kommunikáció és az emberi (terápiás) kapcsolat. A terapeuta és a kliens rendszeres kapcsolatában átélt élmények mentén a páciensben megváltozik a viszonyulás a különböző dolgokhoz, jobban megérti a saját érzelmeit, átlátja kapcsolatrendszerét, fejlődnek stresszkezelési és problémákkal való megküzdési stratégiái. A kezelés egyénileg, csoportosan, pár-család és/vagy terápiás rendszerben zajlik. Napjainkban számtalan iskolája és irányzata van a pszichoterápiának. A terapeuta megfelelő képzettséggel (klinikai szakpszichológus, vagy pszichoterapeuta), gyakorlattal rendelkezik
Orvosi konzultáció, Pszichoszomatika
Ismeretlen eredetű panaszok tünetei gyógyszeres kezelés mellett sincs javulás félelem a visszaeséstől, pszichés jellegű panaszok jelentkeztek sok a lelet, de még mindig nem ismert a panaszok oka Pszichoszomatikus kórképek esetén jellemzően a következő tünetektől szenvedhet: fejfájás, alvástavar, gombócérzés a torokban, nehezített nyelés, gyakori ásítási kényszer, gyakori sóhajtozás, heves szívdobogásérzés, gyors, vagy rendetlen szívverés, fonákérzés a bőrön, zsibbadásérzés, túlzott izzadás, kipirulás, krónikus fájdalom, fáradtság és még sok egyéb
Cikkek
Válogatott cikkeim a Mindennapi Pszichológiából.
A krónikus stressz rejtelmei
A fenyegetettség érzése különböző védekezési stratégiák alkalmazására készteti a zsákmányul kiszemelt állatot. A kaméleon a színét változtatja, az oposszum meggyőzően tetteti magát halottnak, a pöfögő futrinka pukkanó hangok kíséretében mérgező vegyi anyagokat fecskendez ki a fenekéből.
Tetten ért érzések
Az érzelemre sokan úgy gondolnak, mint az értelem ellentétére – azt tartják, valaki vagy emocionális, vagy racionális. De bárhová is tartozunk, mindenképpen meg akarjuk érteni azt, amit átélünk, tudni akarjuk, mit miért érzünk, hogy értelmünkkel „utánanyúlhassunk” az érzésnek, mert ez jelenti számunkra a biztonságot. Kell a kontroll lehetősége, kell a döntés szabadsága. Mit teszünk hát? Fejben „eldöntjük” az érzést – vagyis elhatározzuk, hogy boldogok leszünk, megszabjuk, mikor mit érezzünk. És mi van, ha nem megy? Mert így ugye nem megy!? Valahol mindig elakad a szándék!
A leválás szülői szemmel
Azt mondják, ne csináljunk drámát az elengedésből, mert az az élet része. Vegyük könnyedén ezt az élethelyzetet, és ahogy gyermekünk teszi, lépjünk mi is előre egyet saját életünkben. Ez a mindenki számára jó megoldás – és hovatovább ez az elvárt szülői hozzáállás. Pedig próbatétel ez a javából! Szülőnek, gyereknek egyaránt. A kérdés csak az, hogy tudunk megbirkózni a kísérő fájdalom és öröm vegyes érzéseivel? Egyáltalán, merjük-e őszintén vállalni érzéseinket?
Metabolikus memória
Első megközelítésben úgy gondolunk a memóriára, mint egyfajta képességre, ami vagy jó, vagy rossz, de idővel mindenképpen romlik. Azt tanultuk, hogy az emlékezés szerve az agy: itt zajlik a gondolkodáson alapuló illetve az érzelmi tartalmak kódolása, tárolása, innen hívjuk elő a szükséges információkat, és ide pakoljuk vissza az elfojtásra váró tartalmakat.
Gratulálok, apuka! Lánya született!
A szülő-gyerek kapcsolatról általában sztereotípiákban beszélünk – pedig ami történik, az mindig személyes. A történetünkben szereplő fiatal apának is saját regénye van apjáról és apaságáról.
Az életed legyen a tiéd!
„Úgy érzem, sodor az élet. Kicsi vagyok és tehetetlen, nincs hatalmam a sorsom felett” – ki ne ismerné, ki ne érezné néha a kontrollvesztés szorongáskeltő érzéseit? Minden élő struktúra sajátja, hogy ha belső természetétől idegen működésmódra kényszerítjük, megbetegszik. Ilyen értelemben minden betegségtünet hangos tiltakozás belső természetünk kerékbe törése ellen.
